US Release
Label:  Dreamworks
Catalogue:  DRMD-50027

  01.  Trains  (13:51)
  02.  Devoe's Revenge  (5:14)
  03.  Sarajevo  (8:40)
  04.  Chase  (17:04)
  05.  Peacemaker  (9:47)
 
 
 

Soft.  Low.  Secure.  The string ensemble opens the Opus in an as yet undecided atmosphere.  Suddenly, heavy, but restrained pizzicato strings make their entrance, signalling the inevitable presence of evil; the Russian terrorists.  The pizzicato soon fades, but is replaced by a more menacing, and strident Russian motif played by a stronger set of strings.  Accented by soft, but powerful intrusions of angry strings, the Russian presence becomes dominant as the sound slowly diminishes to a faint shrill.
The arrival of a distant, solitary bell heralds a mood change.  Then suddenly, silence.  The music slowly evolves into a march that is so heroic, full of pride, and yet so full of sadness.  The slow and uniform string ensemble creates such sombre and tragic notes, that one could be easily reduced to tears.  It soon softens, and repeats its melancholy lament with a lone trumpet in the distance, but is now accompanied by deep, velvety male voices, leaving a more emotional, more heartfelt rendition of the mournful march.  This soon quietens, making a smooth transition to the next scene.
High, but soft meandering strings begin to dominate, accompanied by an incessant bass rhythm.  As they steadily rise in volume, small, but controlled bursts of a Russian brass contingent make a welcome entry, signifying the beginning of a chase.  As the tempo increases, an evil undertone insinuates, while traces of an emerging good is made evident through the short, but conclusive appearances of the flutes.  As the meandering strings become louder, the feeling of urgency becomes almost overwhelming.  High strings and militaristic percussion suddenly make an entry, adding to the tenseness of the approaching situation.  But the music slows, to allow something to happen; something to relieve the hectic situation.
A lone bell signifies the return of the menacing Russian motif, although it is now accompanied by a bass male chorus.  This quickly softens and allows a sombre solo string passage to speak.  Mournfulness is conveyed through the reintroduction of the march in a much slower, and softer tone, which immediately becomes more powerful with the entry of rolling military drums, to add a great sense of heroism to the otherwise funereal march.  Yet, much more pride, triumph, and sadness is conveyed as it becomes ever louder.  Finally cymbals are struck with great passion to mark the climax, but still the march continues to rise in emotion, with its military drums rolling even more climactically than before.  Suddenly the trumpet joins, and breathes out even more passages of stirring emotion.  The cymbals crash again, but still it becomes louder, and more emotional than before.  The situation is overwhelming.  It can’t be handled.  There must be a resolution: silence.
A slow shrill enters, accompanied by the deep tones of the male chorus.  A grave atmosphere presents, but it slowly changes with the transition of key signature.  The French horn now makes its debut with a soft, but remorseful theme for the Russians.  It appears they were responsible for the tragedy associated with the previous march.  While the feeling of sorrow from the French horn continues, the male chorus begins to mumble in the background, waiting for something to occur, as a dominating bass line emerges from the depths.  As it slowly increases in volume, the male chorus also starts to move, with the French horn leading to somewhere unknown.  Then, something new; a sweet, but melancholy female voice slowly rises to a climax as a lonely bell peals in the distance.  As it becomes even louder, the timpani begins to accent the strong presence of the Russians.  Still it becomes louder and louder. Suddenly, the deep male chorus explodes onto the scene with enormous gusto, while the female vocal continues to rise, rise in passion, rise to an unrivalled climax, heightened by the thunderous crescendo of percussion.  French horns quickly make an entrance in agreement with the female sigh of passion.  All instruments have now joined the opus, for they all powerfully sympathise with her passionate intensity.  But soon she slows; the orchestra allows her to speak a soft, sad, and solo rendition of her sombre cry.  Another bell intones to signify the end.
Silence.  Accented strings take over as they become increasingly dominant.  Slowly, a French horn accompanies it and rises in unison.  As the volume increases,   heavy percussion suddenly intrudes to end the rising climax.  The mandolin is now introduced, and plays a wistful, and regretful tune, while the Russian chorus rolls as deeply as the ocean in the background.  Soon the mood changes; remorse unexpectedly transforms to the menacing Russian motif.  Perhaps the Russian terrorists have felt no guilt. The deep chorus soon fades, and the mandolin plays, as a final farewell, its last lonely tune into silence; the opus ends.

- Alain Phomphoukhao (tdap@hotmail.com)
 

Donated Review- French

Hans Zimmer affirme dans ses interviews que sa musique doit s’écouter avant tout au sein du film, en relation avec les images qu’elle accompagne.  Aussi, accorde-t-il peu d’importance à l’édition de ses œuvres en disques.  Le CD du « Pacificateur » confirme dans un premier temps cette idée. Le (très) long premier morceau est une reprise intégrale de la bande originale d’une scène du film.  Et il faut bien admettre qu’elle fonctionne difficilement sans référent visuel.  Rapidement, on est amené à passer aux pistes suivantes.  On y découvrira notamment les thèmes de «Sarajevo » et de « Peacemaker », sous une forme beaucoup plus construite que celle sous laquelle ils apparaissent dans « Le Pacificateur ».  Ainsi, les déchirantes mélopées finales sont si sous-développées dans le film qu’elles en semblent presque absentes.  Or je ne serai pas le premier à dire que ces deux compositions figurent parmi les plus belles de Hans Zimmer.  Dont les prestations, réadaptées si nécessaire, trouvent, décidément, leur plein épanouissement hors des films!

- Jean-Baptiste Peyrouse (jb_peyrouse@yahoo.fr) 
 

Donated Review- Hungarian

Nagyon jól sikerült akciófilmzene,melynek egyedüli szerzője Hans Zimmer.
Ebben a művében Zimmer kevesebb szintetizátoros részt komponált,inkább nagyzenekarra a jellemző-na meg persze a fantasztikus kórusok és szólóénekek.Ez Zimmer első Dreamworks-ös produkciója,és nyugodt szívvel kijelenthetjük,hogy nagyon jól sikerült a „bemutatkozás”.

Számokra lebontott vélemény:

1.szám(Trains/13:51/): Erőteljes oroszos beütésű szám,melyben nagyon remek akciótémák találhatók,és egy zseniális orosz(os hangzású) férfikórus.A vonósok nagyon erőteljesen jelen vannak,ők uralják az egész zenét-bár ez a többi számra is ugyanúgy igaz.Vannak benne nagyon kemény hangzású részek is,melyek a Gladiatort juttatják az eszembe.

2.szám(Devoe’s Revenge/5:14/): Nagyon keményen induló szám,mely aztán ugyanilyen stílusban is folytatódik.Fellelhető benne egy nagyon jó akciótéma,melyet sokszor alkalmaz a számon belül,őszintén mondhatom,a hallgatók nagy örömére.

3.szám(Sarajevo/8:40/): Zimmer szerint az egyik legjobb szám,amit valaha is írt.A már megszokott férfikóruson kívül ebben a számban(és később az 5. számban[Peaceemaker] is) szerepel egy fantasztikusan szép női vokál is.
Nagyon kellemes és visszafogott,lassú szám,melyet viszont érdemes többször is meghallgatni egymás után,annyira szép.

4.szám(Chase/17:04/): A favorit.Megkockáztatom azt a kijelentést,hogy ez a legjobb szám,amit Zimmer valaha is írt.A korábbi témák fantasztikus összeillesztése+pár új téma is megjelenik benne.17 percnyi tömény zenecsoda.Sőt a végén az utolsó 3 percben még megtalálható az ’Az utolsó esély(Crimson Tide)’ nagyon szép fő témájának a „mix-változata” is.
Már ezért az egy számért is érdemes lenne megvenni a CD-t,de így,hogy rajta van a többi szám is,még jobban jártunk.

5.szám(Peacemaker/9:47/): Kellemes levezető szám,melyben a Sarajevo-téma és a keményebb,pörgősebb témák egyaránt megtalálhatók-bár utóbbiak csak megleheősen rövid ideig.A csodaszép női vokál is visszatér ebben a számban,minden nagy örömére.

- Toth Szabolcs (tpluszv@chello.hu)
 

Credits

Music Composed by Hans Zimmer
Conducted by Gavin Greenaway and Harry Gregson-Williams
Supervising Orchestrator Bruce Fowler
Soprano Solos by Mamak Khadem

Purchasing Options

CDNOW  -- US pressing

Interviews & Other Relevant Links

None.

More Peacemaker Reviews

Movie Music UK
Cinemusic
Tracksounds
Soundtrack Net
Filmtracks

Audio Clips 

Coming Soon